„A jóga egy mindset, egy hozzáállás. Az, ahogyan viszonyulok dolgokhoz. Az élet, és önmagam megismerésének, keresésének útja.” – interjú Szappan Petrával

„A jóga egy mindset, egy hozzáállás. Az, ahogyan viszonyulok dolgokhoz. Az élet, és önmagam megismerésének, keresésének útja.” – interjú Szappan Petrával

Június 21-én immár hét éve ünnepeljük a jóga világnapját, amit 2014-ben India miniszterelnöke és az ENSZ közösen hagyott jóvá. A jóga a keleti bölcselet egy formája, ami Indiában fejlődött ki a hinduizmus kulturális közegében, eredeti célja a tudat átalakítása, amellyel elérhető a karma és az újjászületés (szamszára) körforgásából való megszabadulás. Nyugati adaptációjában többnyire elvesztette vallásos hátterét és inkább a testi-lelki egészség megőrzésére és helyreállítására szolgál. A jóga világnapjának alkalmából a Petraflow alapítójával, Szappan Petrával beszélgettünk. 

Petrát sokaknak biztos nem kell bemutatnunk, viszont mi szerettünk volna egy kicsit tovább látni a Budapest legszebb helyszínein gyakorolt menő pózokon és látni a teljes képet arról hogyan is született meg végül a Petraflow. A mozgás szeretete mindig is fontos szerepet játszott az életében: 10 évig műkorcsolyázott, ami mellett, majd utána is balettozott, táncolt. Bár közgazdasági egyetemet végzett és a reklámszakmában dolgozott, ezeket inkább kis kitérőként élte meg, ami után ismét a mozgás és a tudatos élet kerülhetett fókuszba.

 

„Magával a jógával akkor találkoztam először, amikor a reklámszakmában dolgoztam. Az azzal járó stresszt ugyanis elég rosszul viseltem, és munka után mindig órák teltek el, mire lelkileg feldolgoztam az aznapi történéseket, és végre elkezdhettem az életem. Egy kolléganőm javasolta, hogy próbáljam a jógát – magamban csak legyintettem, hogy „á, az biztosan nem nekem való” –, de azért elmentem megnézni. Óra után csodálatosan éreztem magam, teljesen kisimultam, testileg és lelkileg is. Valahogy minden olyan egyértelmű volt…, könnyebben el tudtam engedni a fölösleges dolgokat, és általánosan is átjárt egyfajta életbe vetett pozitív bizalom. Akkora hatással volt rám ez az élmény, hogy tudtam, hogy innentől valamilyen formában a jóga mindig is az életem meghatározó része marad. Egyre többet jógáztam, hetente 3-4 x biztosan gyakoroltam. Azt már régen sejtettem, hogy az irodai munka nem az én műfajom, így rögtön kaptam a lehetőségen, amikor egy jógastúdió marketingest keresett. Ott azután elvégeztem szinte minden képzést, amit lehetett, és bár eredetileg nem terveztem, egy helyettesítés kapcsán elkezdtem oktatni. Az életmódváltás, és az, hogy minden nap lehetőségem volt gyakorolni rengeteg pozitív változást generált bennem, és ezt a barátaim is látták. Ennek ellenére azt tapasztaltam, hogy még mindig sok az előítélet a jóga kapcsán – a jóga lassú, unalmas, valláshoz kötődik, csak alkatilag hajlékony embereknek való stb. – , amit küldetésemnek éreztem megváltoztatni. Arra gondoltam, hogy ha az emberek vonakodnak a jógatermektől, vonzóbbá teszem számukra, és vagány külső helyszíneken fogok órákat tartani, ami majd segít abban, hogy még többen megtapasztalják a gyakorlás csodáját.Az innen következő brandépítésben hatalmas segítséget jelentett a korábbi években megszerzett reklámügynökségi tapasztalatom és kapcsolataim, így szépen összeért minden.”

Fotó: Kiss Lenke “Dalocska”

 

Nekem az a tapasztalatom, hogyha szóba kerül a jóga – legyen ez egy baráti társaságban, családi ebédnél vagy éppen munkahelyen – akkor kiderül, hogy mindenkinek a fejében egy kicsit más kép él: egyesek sportként tekintenek rá, de vannak olyanok is akik szerint vallással párosul. Véleményed szerint mik a legnagyobb tévhitek a jógával kapcsolatban?

Többféle jógairányzat létezik, és mindegyik közös célja önmagunk megismerése, az elme elcsendesítése és egyfajta tudatos létezés kialakítása. Ezt nagyon fontos hangsúlyoznunk, hiszen nagyon sokan azt gondolják, hogy a sikeres jógagyakorlás az, amikor kitekert, lehetetlen pózokba vágjuk magunkat. Tehát a jógának nem előfeltétele, hogy hajlékony, erős, fiatal vagy vegán stb. legyél…A pózok azért vannak, hogy – amellett, hogy elkezdik tisztítani és fejleszteni a testedet, edzeni az idegrendszered és emelni a lelkedet – önmagadról tanítsanak, folyamatos kihívások elé állítva téged. Itt nem akkor vagy “menő” ha könnyebben lemész spárgába, mint a szomszédod, hanem ha elkezded azt a belső munkát, amire a gyakorlásod szeretne tanítani téged.

Ha a jóga gyökereihez akarunk visszanyúlni, akkor egészen Indiáig kell mennünk, addig a kulturális közegig, ahol kialakult a hinduizmus. De a Nyugati alkalmazása már sok esetben elveszítette a vallásos hátterét, és inkább a fizikai és mentális egészség megőrzése és helyreállítása került a fókuszba. Neked mit jelent a jóga?

Számomra a jóga picit tágabb fogalom. Egy mindset, egy hozzáállás. Az, ahogyan viszonyulok dolgokhoz. Az élet, és önmagam megismerésének, keresésének útja. Éppen ezért meg tudom találni a jógámat bármilyen mozgásban, vagy fizikai, érzelmi kihívásban, amit az élet rám mér. Mozgás terén például most az ashtanga és flow jóga mellett az acro jógát, a légtornát a wakesurf-öt és a futást gyakorlom, amilyen gyakran csak tehetem. Emellett mostanában sokat foglakozok az un. “rádzsa”, azaz királyi jógával, ami maga az ülés, a meditáció. A meditáció célja az elme működésének megismerése, és az, hogy tudatosítsuk, mi nem a gondolataink vagyunk. Ezt a gyakorlást hihetetlenül izgalmasnak és hatékonynak találom, és a rendszeres ászana gyakorlásom mellett fontosnak tartom, hogy lehetőség szerint minden nap üljek egy kicsit.

Fotó: Zoltai András

 

A karantén alatt online tartottál poszt-Covid jógaórát azoknak, akik átestek a betegségen és ezután szerettek volna újra visszatalálni a mozgás öröméhez. Miért tartottad ezt fontosnak és mi volt a tapasztalatod: megváltozott az emberek hozzáállása/gondolkodása a jógával kapcsolatban? Illetve neked miről szólt, mit tanított az elmúlt egy év, hogyan élted meg a karantént és a pandémiát?

Akkor tartottam poszt-Covid órát, amikor én is gyógyulófélben voltam. Azt reméltem, hogy sokat segíthetek az embereknek azzal, ha a saját tapasztalataimból kiindulva picit tudatosítom bennük, hogy hogyan is térjenek vissza a mozgáshoz. Hogyan figyeljék közben a testük jeleit, milyen mozgást végezzenek, és mit érdemes inkább elkerülni közvetlenül a gyógyulás után. Sok pozitív visszajelzést kaptam, aminek nagyon örültem.

Egyértelműen nőtt a jóga népszerűsége a Covid alatt, hiszen könnyen hozzáférhető, tényleg nem szükséges hozzá semmi extra felszerelés, csupán egy matracnyi hely, és kész. Ezért valóban karantén-optimális gyakorlásnak mondható. Arról nem is beszélve, hogy mekkora szükségünk volt – különösen most – arra a “kapaszkodóra”, testi-lelki-szellemi békére, egységre, amit nyújt. Ezt természetesen sokan felismerték, és kitűzték célul, hogy “na mossst, megtanulok jógázni”. Mindenképpen pozitív, hogy ekkora érdeklődést kapott…, és nagyon remélem, hogy a  hirtelen felindulásból lett jógik közül, minél többen megmaradnak majd a matracukon így a nyitás után is.

A pandémia nekem többek között azt tanította, hogy milyen törékeny minden, amit eddig alapvetésnek vettünk. Egyértelműen jobban értékelek azóta minden apró, pici örömöt. Amikor elkezdődött ez az időszak egy hétig szerintem nem fogtam fel, hogy pontosan mi történik…Csak tettem a dolgomat, próbáltam kitalálni, hogy hogyan tovább…. Majd egyszer csak sétáltam az utcán, és bumm, hirtelen rám szakadt az egész… Alig kaptam levegőt…, aznap többször rám tört ez a mini pánikroham, és éreztem hogy ha tovább folytatom az ezen való töprengést, egész szépen bele tudom majd magam csavarni ebbe a negatív spirálba. Ott és akkor eldöntöttem, hogy nem ebbe az irányba indulok. Nem hagyom, hogy a gondolataim elhatalmasodjanak (hiszen valójában pont azt gyakoroljuk jógán, hogy hogyan csendesítsük el őket) és ezen keresztül a félelem és a szorongás vegye át felettem a hatalmat. Próbálok azóta is pozitívan, és hittel tekinteni a jövőre, de nem onnan várom a megváltást…inkább igyekszem megélni a jelent, és minden egyes pillanatot, amit az élet kínál. Örülni annak, amit kapok, és tanulni abból, ami nehézséget jelent számomra… Próbálok minden nap egy jobb verziója lenni önmagamnak. A gyakorlásom az egyik legnagyobb ajándék, amit valaha kaptam az élettől, még ebben a nehéz helyzetben is azt bizonyította, hogy képes vagyok rendben tartani magamat. Hogy ezt másokkal is megosszam, még nagyobb küldetésként élem meg innentől…

Fotó: Rácz Tomi

 

Mit tanácsolnál azoknak, akik szeretnék kipróbálni a jógát, esetleg mélyebben is elmerülnének benne, de eddig még nem szánták rá magukat? Hogyan induljanak el ezen az úton?

Nagyon fontos, hogy először hogyan, milyen oktatón, stúdión keresztül találkozunk a jógával. Ezért először arra bíztatnék mindenkit, hogy vegye a fáradtságot és nézzen meg több helyet, hogy könnyebben megtalálja, hogy melyik az a jógatípus, ki az a személyiség és mi az üzenet, ami őt meg tudja szólítani. Ha ez mind megvan, fontos, hogy ne hasonlítgassa magát, próbáljon a saját belső élményére koncentrálni. Ne a formát, vagy a pózokat keresse, sokkal inkább a teste finom érzeteire próbáljon ráhangolódni.Tökéletes jógagyakorlás az, ami közben, és még utána is jól érzed magad. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lennének nehézségek, vagy kihívások egy órában, inkább az a fontos, hogy te hogy reagálsz azokra. Ha az ászanákra úgy tekintesz, mint élethelyzetekre, a gyakorlásod valójában nem más, mint egy főpróba a matracon túli életre. A gyakorlásodon keresztül ugyanis tényleg egy mély fizikai és érzelmi terápián veszünk részt, aminek hatását magunkkal visszük a hétköznapi életbe, és ez az, ami valóban az életminőségünk jelentős javulásához vezethet.

 

 

Borítókép: Panamy fotó

No Comments

Leave a Reply